Vonik árukínálata
(Hangulatzenéért kattints ide.)

Nagyrabecsült fivéreim és nővéreim!

Ezúton értesítelek róla benneteket, hogy Vonik, a kereskedő fölkeresett minket a Carcosa kastélyban. Bölények vonta batárjából ezúttal sem volt hajlandó kiszállni, és amikor Mlle Vartouhi, a kulcsárnő fogadta őt a várudvaron, igen udvariasan előadta neki a kívánságát, hogy valamelyik családtaggal van beszéde. Mivel Névtelen éppen a könyvtárban tartózkodott, Liliar már elutazott Métisantba, jómagam pedig ritkán mozdulok ki a kazamatákból, Mlle Vartouhi közölte, hogy rossz időpontban érkezett és be kell érnie vele; Vonik erre kijelentette, hogy örömest várakozik bármeddig, ami azonban a mondandóját illeti, az kizárólag a mi füleinknek szól. Kulcsárnőnk ezt meglehetősen sérelmezte, és utasítást adott a vízköpőknek, hogy dobják ki a pimaszt; a kereskedő azonban kilőtt rájuk egy kampós szegélyű madarászhálót, amibe csúnyán belegabalyodtak és az udvar kövezetére zuhanva összevissza törték magukat. Ennekutána elnézést kért, kifejezte készségét az okozott kár megtérítésére, és megismételte eltökélt óhaját, miszerint egy Carcosával szeretne tárgyalni. Kifogástalan modora olyan mély benyomást tett Mlle Vartouhira, hogy lesietett hozzám a tükörútvesztőbe és tájékoztatott az eseményekről. Beszámolója fölkeltette bennem az érdeklődést e különös kereskedő iránt, s úgy döntöttem, teljesítem a kívánságát és beszélek vele a család nevében.

Mint kiderült, Vonikot üzleti megfontolások vezérelték hozzánk. A következő árucikkeket kínálta föl nekünk eladásra:

1) Nyolcvan font nyers pókselymet, megtisztítva, fonalba fonva és bálákba gombolyítva.

2) Kettő darab eleven tündérkét, nyesetlen szárnnyal, sértetlen állapotban. Termetükre nézve mintegy másfél arasznyiak, mindkettő nőnemű, és Vonik elmondása szerint szakképzett selyemszövők. Noha fizikailag teljesen egészségesnek tűntek, kissé indiszponáltnak találtam őket: hol hülyén vihorásztak, hol csorgó nyállal meredtek a semmibe, időnként pedig önfeledt maszturbálásba merültek. Vonik biztosított róla, hogy dolgozni ettől még tudnak, és egyébként sem viselkednének sokkal ésszerűbben.

3) Tíz-tíz font mandragórát és csattanó maszlagot; ezzel kell mérgezni a tündérkéket, hogy szinten maradjanak és ne gondoljanak szökésre. A mágia ilyen célra kevésbé hatékony, mert meglehetősen ellenállóképesek vele szemben. A drogokból igény esetén Vonik garantálni tudja a folyamatos utánpótlást.

4) Tíz-tíz font szárított erdei gombát kereken egytucat különféle fajtából (gyilkos és légyölő galóca, őzláb, galambgomba, fenyőtinóru, rókagomba, vargánya, tintagomba stb.). Ezek részint mérgezőek, részint különleges gasztronómiai ínyencségek, néhány fajta pedig mindkét kategóriába besorolható. Amennyiben óhajtjuk, Vonik friss szarvasgombát is tud szállítani, de azt drágábban számítja föl.

5) Egy rendkívül dekoratív és ízlésesen összeállított tündérszárny-gyűjteményt, beüvegezett tárlókban, mágiával tartósítva.

6) Négy darab egészben konzervált kis tündérkét különféle alfajokból, döglött állapotban, borecetes díszedényekben tárolva.

A kereskedő ajánlatát fölöttébb figyelmesnek és praktikusnak találtam, s mivel igazán baráti árat kért a portékájáért, mindent megvásároltam tőle. Vonik megtisztelve érzi magát, amiért üzletet köthetett a Carcosa családdal, és amennyiben szükségünk van rá, a jövőben is készséggel áll a szolgálatunkra.

Dicsőség a vérnek:

 

A mi pontjaink: (3/5)
A ti pontjaitok: (3,3/5)

Publikáló: kriles

2 komment

Címkék: belzador epistolarium

A bejegyzés trackback címe:

https://carcosa.blog.hu/api/trackback/id/tr952131541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Captain XXX 2010.07.09. 21:51:29

xD ezt bazira csípem! :D
masztis tüncikék :D :D :D
bekaxizok xD

Furore Carcosa 2010.07.10. 10:50:39

Szerintem is roppant undorító népség. A nők még csak hagyján; de képzeld el, hogy egy töpörödött, ráncos képű vénember csinálja ugyanezt, miközben a szabad mancsával a kezedet fogdossa, és még nyalogatja is közben! Mit gondolsz, miért érezte kötelességének az én lovagias Hasdrubal bácsikám, hogy elküldje nekem ajándékba a khunti halászkirály fejét?