Megjegyzés: A kalandban részt nem vevő Carcosákat a mesélő körlevélben tájékoztatta róla, hogy mi minden történt, néhány órával a játék befejezése után. Ebből szemelvényezünk most a blogfelületre, mintegy aperitifként a részletes beszámoló elé, amely William Carcosa tollát dicséri majd.

Téboly lappang a tündérországban
(Hangulatzenéért kattints ide.)

Tegnap a Carcosa-kampány meghatározó fordulatot vett, melyet túlzás nélkül minősíthetünk forradalmi jellegűnek. Ez volt ugyanis az első olyan kaland, amelynek során a résztvevők – Humungus Carcosa, a Kertész és William Carcosa, a Manipulátor – nem öltek meg senkit és nem gyújtottak föl semmit. Sőt, amikor kigyulladt a tűz, éppenséggel oltani igyekeztek. Mondjuk jégkockákkal, ami nem igazán bizonyult célravezetőnek, de legalább elnyerte a bennszülött közönség osztatlan tetszését.

A dolgok ilyetén alakulásában persze fontos szerepe volt annak, hogy ezúttal csupa olyan figurával találkoztak, aki összetűzés esetén játszva elropogtatta volna őket reggelire. Az alaphangot mindjárt a nyitójelenet megadta, amikor megérkezett tárgyalni Seranthur tündérkirály, a tanácsadója és két testőr kíséretében. Nem igazán hasonlítottak a hagyományos stílusú szerepjátékból ismert tündérekre. A Carcosákban némi joggal merült fel a kérdés, hogy ha itt így néznek ki a jófiúk, milyenek lehetnek a rosszak? Ez persze nem gátolta meg benne Humungust, hogy nyomban romantikus érzelmekkel forduljon az egy szál hölgynemű vendég felé. (Mérget lehel a kicsike, és tövisek nőnek a körmei helyén, úgyhogy ellenállhatatlanul bájosnak találta.)

A másik kedves jelenet az volt, amikor párosunk a kaland vége felé a pókokat irányító varázslóval készült összecsapni. „Ha kidugja az orrát, felbőszítem a gúnyolódó mágiámmal, amitől varázslás helyett majd nekünk esik a vacak botjával, mi meg pillanatok alatt elintézzük!” Erre egy rozoga vénember helyett előjött egy fekete páncélos behemót, irdatlan nagy gyíklesővel a kezében; kicsit a melnibonéi Elricre hajazott, csak idegbetegebb kiadásban. „Nagyszerű, kuzin. Mi a kettes számú terved?”

Az egész kalandban egyetlen olyan szereplő volt (leszámítva a vízidisznókat), aki ellen a csapat némi eséllyel indult volna, és őt sem bántották – ami komoly hibának bizonyult. William mentségére szolgáljon, ő úgy értékelte a szituációt, hogy az alkonytündék uralkodójával való találkozón súlyos udvariatlanság lenne, ha bemutatkozás helyett rögtön egy jelenlévő alattvaló agyonlövésével nyitna. Pedig éppen ezzel bizonyította volna szándékai tisztességét és őszinteségét. Más pontokon is tévesen értelmezte az alkonytünde etikettet, így például abban a balga tévhitben élt, hogy a hivatalos megbízólevéllel követségbe érkező diplomatákat nem szokás méreggel kínálni. Ettől aztán kicsit dekoncentrált lett, úgyhogy a tárgyalások vezetését ideiglenesen Humungus vette át. De ne legyünk igazságtalanok Williamhez, a kaland során több ízben is a helyzet magaslatára emelkedett. Itt különösen a pókhálóba ragadt vízidisznó halálra kínzását emelném ki, valamint azt a megkapóan bátor momentumot, amikor egy hadseregnyi kiéhezett pókszörny gyűrűjéből kiüvöltött az Elric-hasonmásnak: „gyere ide, te sunyi kis taknyos, különben úgy rúgunk seggbe, hogy attól koldulsz!” Hiába, a Carcosa virtus…

Egyébként a kisebb-nagyobb zökkenők dacára a követjárás egészében véve sikeresnek volt mondható. A tövistündék országában ugyan kitört a polgárháború, a Manipulátor azonban mindkét viszálykodó féllel írásos szerződést kötött, a Carcosák számára igen előnyösen. Az alkonytündékkel ilyesmire nem volt szükség, ők sokkal rugalmasabbak: például eszükben sincs mindenféle kirekesztő, xenofób, rasszista törvénnyel lezárni a határaikat. Őket nyugodtan felkeresheti bárki bejelentés nélkül, még az uralkodójukkal is kedvére elcseveghet. Föltéve persze, hogy élve eljut odáig.

A Carcosáknak ez sikerült, sőt ennél jóval több is. Hogyan és mint, erről William fog számot adni nektek – mihelyt fölépül az erdőben szerzett meghűléséből és kétoldali tündeundorából.

 

A mi pontjaink: (4/5)
A ti pontjaitok: (0/5)

A bejegyzés trackback címe:

https://carcosa.blog.hu/api/trackback/id/tr752246732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.