Goblin gáz és goblin gőz,
Goblin mász és goblin győz!

Goblin bog és goblin görcs,
Bamba troll, de goblin bölcs!

Gyász és vas és vér és könny,
Korhadt tönköt goblin dönt!

Goblin rúg és goblin vág,
Minden kincsből goblin sáp!

Carcosa szövetségesek harci indulója


Akcióban a Carcosa szövetségesek
(Hangulatzenéért kattints
ide.)

Örömmel tudatom minden érdekelt féllel, hogy lezárult a Carcosa-kampány első kétrészes kalandja. Részletes beszámolóval majd a résztvevők szolgálnak nekünk, úgyhogy a magam részéről most csak egy rövid összefoglalóra, illetve kitekintésre szorítkozom.

Az aljas orvtámadók elnyerték méltó büntetésüket. Mocsárgőz elevenen égett hamuvá, vastag pókhálókba bugyolálva, miután a temérdek belélövöldözött nyílvesszőtől már-már sündisznó jelleget öltött. Öreg Üszögnek egy hordó puskaport dugtak föl a seggébe, majd beledurrantottak robbanógolyóval; csupán némi szállingózó pernye maradt belőle. Az ellenséges vezérek közül csak a Galand nevű röpködő kis tündérfajzatnak sikerült egérutat nyernie, miután a nagy csata első etapjában – amikor a két fél felderítői csaptak össze – meglehetős könnyedén kiiktatta a balszerencsés Aldimart. A pimasz kis jószág neve felkerült a család halállistájára.

A két elrabolt tölgysarjat sikerült ép-egészségesen visszaszerezni, csak az egyiknek a gyökérzete sérült meg kissé. Humungus kérgét nagyon csúnyán szétmarta az Öreg Üszög által szétfröcskölt sav; ez ráadásul csak természetes úton regenerálódik, úgyhogy a Kertész egy ideig most ronda és gyenge lesz, hiába tömi magát jóbogyóval. Továbbá elvesztette az egyik ujját (semmi baj: idővel visszanő) és a páncélja két tartozékát: a liánvető gyűrűt meg az indahálót. (Utóbbi hősiesen feláldozta magát, hogy megóvja a robbanástól az egyik facsemetét.)

Zsákmány gyanánt begyűjtöttetek három darab varázssziklát, amelyeket régimódi katapultból kell kilőni, és a becsapódás pillanatában felrobbannak. Tutajra pakolva leúsztatjátok őket a patak mellékágán az országútig, ahol átrakjátok társzekérre és elfuvarozzátok a Carcosa kastélyba. (Mocsárgőz puszta kézzel tudta hajigálni ezeket a sziklákat, de a csatában nem vetette be őket, mert Öreg Üszög ellen tartogatta biztosítékul.) Az anyagi gyarapodásnál azonban sokkal fontosabb, hogy a család szerzett két fontos szövetségest az alkonytündék területén.


Szarumarás
(Hangulatzenéért kattints ide.)

A goblin vitéz, Szarumarás és törzse. Népes és élelmes törzs, nemcsak sámánjuk van, hanem néhány lelkesítő énekeket zengő harci dalnokuk is. Gavallérosan megvendégelték a Carcosa-kommandót, majd kulcsszerepet játszottak a sikeres rajtaütésben. Mondjuk megérte nekik, mert:

– Legmegátalkodottabb riválisuk egyszerűen eltűnt a föld színéről.

– A szállásterületük a kétszeresére nőtt.

– A jövőben ők ellenőrzik a Humungus tartományából az alkonytündék országába folyó patak vízi forgalmát.

– Teljes ellenőrzésük alá vonták a legfontosabb gázlót is.

– A varázssziklákon kívül övék lett Mocsárgőz és Öreg Üszög minden kincse, amit a robbanás szanaszét szórt a pangó vizekbe. (A csata után Aldimar, Furore és Humungus sokkos állapotban voltak, Williamnek és Evorynnak pedig semmi kedve nem volt a posványban kotorászni.)

Szarumarás, a goblin Robin Hood tehát nagyon kedvel titeket. Fontos megjegyzés a kalandban részt nem vevő családtagoknak: Szarumarás nem azonos a korábban megismert goblin bajnokkal, akivel William és Humungus az alkonytündéknél tett első látogatásuk alkalmával találkozott! (Lásd a Szövevényes diplomácia című kalandunkról írt beszámolót.)


Az öreg warg
(Hangulatzenéért kattints ide.)

A goblin bajnok wargja. Mint kiderült, ez a vén, sebhelyes ordas a falkavezérek falkavezére az alkonytündék országában, és rettentően felbőszítette, hogy a faunok elloptak két teljes falkát és bevetették a Carcosák ellen. (A faunokat meg egyébként Galand lopta el a saját közösségükből, de ez részletkérdés.) Először is azt tisztázta Aldimarral, hogy a wargok nem felelősek az orvtámadásért, bűbáj alatt cselekedtek; aztán felajánlotta, hogy együtt vadászik veletek Öreg Üszögre, bár többször is nyomatékosan hangoztatta, hogy ő fát nem eszik. A csatában nagy segítségetekre volt, előbb egy briliáns elterelő hadmozdulattal (amire William rádolgozott egy kicsit), majd pedig egy rettenthetetlen direkt támadással (ami remekül kiegészítette Humungus taktikáját). Nélküle valószínűleg nem boldogultatok volna Öreg Üszöggel.

Ellentételezésként most a család is köteles együtt vadászni vele az erdőlakó faunokra. (Akik amúgy szintén bűbáj hatása alatt támadtak rátok, hála Galandnak – de mint már említettem, ez részletkérdés.) Aldimar és Evoryn vállalja ezt a feladatot, a többiek köszönettel kimentik magukat. Ha akartok enni a faunokból, a vén ordas félreteszi a részeteket.

Barbarazort a Manipulátor érdemei elismerése mellett elbocsátotta a család szolgálatából; kifejezetten jó emlékeket őriz rólatok, és a jövőben is készséggel áll a rendelkezésetekre. A Galand nevű láthatatlan tündeszerzettel – a faunok elbájolójával – sajnos nem tudott összecsapni, mert a csatában más-más fronton tartózkodtak.

Fájdalom, Blöki halálát lelte a nagy leszámolásban, amikor tüzet okádva megrohanta Mocsárgőzt. (Ugyanolyan rettenthetetlen volt, mint a vén warg, csak nem annyira okos.) Elvesztése érzelmileg rendkívül megviselte Furore Carcosát, a Lángvirágot – amint az kitűnik az alább következő rövid levélváltásból is.

Megjegyzés: A szóban forgó levélváltást a blogos kommentekből szerkesztettük össze, mivel a blog indulása óta a család háttérlevelezése ezen a felületen folyik; idővel, ha utolérjük magunkat, szándékunkban áll az összes karakterben írt kommentet áttekinthető formában feldolgozni és közzétenni.


Blöki, a vértanú
(Hangulatzenéért kattints ide.)

Furore drágám, ezek a te kutyuskáid véletlenül nem ugyanolyan jószágok, mint amilyeneket az első Kapuőrünk emlékeiből volt szerencsénk megismerni?

 

De igen. És akkor mi van? Eibontól kapom őket, ő igazán tudja, mit csinál. Különben is kemény kézzel bánok velük, nagyon szigorúan, hogy el ne kanászodjanak. Meg is van az eredménye. Emlékeztek Blöki hősi halálára, hogy milyen önfeláldozóan harcolt értünk?

 

Hogyne emlékeznék, ott voltam. A te drága Blökid tüzet okádva nekirontott egy páncélos trollnak. Fölöttébb kifinomult taktika, az eredményt borítékolni lehetett. Meg arra is emlékszem, hogy utána hisztérikus sírógörcsöt kaptál, és beleájultál William karjaiba. Ennyit a kemény kézről és a szigorúságról.

 

Evoryn, undok vagy!!!

 

A mi pontjaink: (5/5)
A ti pontjaitok: (5/5)

A bejegyzés trackback címe:

https://carcosa.blog.hu/api/trackback/id/tr772848171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.