Orkogo, a hős ork költő

2011.08.31. 10:00

Megjegyzés: Az ork költőkről és költészetükről indított rovatunk máris rokon húrokat pendített meg néhány olvasónk lelkében. Szeretettel ajánljuk a nagyközönség figyelmébe Orkogo barátunk, vagyis ismertebb nickjén Éberen Őrködő vendégposztját.


Elmesélem, hogy lettem költő,
Ehhöz nem kell egy emberöltő
Se.

Hát az bizony úgy vót, hogy a falumba’ (ork falu, csak így egyszerűen, ott van a térkép szélin) nagy-nagy versenyt rendeznek minden évbe’. Itt dől el több kart… katre… kategr… szóva’ több módon, hogy ki a legorkabb, szóva’ legszebb, legokosabb és mindenekelőtt legerősebb. Én a verekedős versenyre készülőttem, mer’ én nagyon erős vook. Meg szép is vook, és okos is vook, de nem akartam minden katregró… afene!... szóva’ minden versenyt megnyerni. Szóva’ mentem a verekedős versenyre.

Ja meg még aztat is el kell mondanom, hogy nekünk orkoknak nagyon sok-sok erős és szép hősünk van (ilyen lettem én is ám – a hosszú évek folyamán!), és egy ilyen igazán nagy és híres hősünk vót Agrador An Rakor. Hogy mé’ ilyen cifra neve van?! Há, me’ hős! Kérdezzé má’ hülyéket! Én meg még nem vagyok akkora nagyon híres hős, hogy ilyen bonyolult nevem legyen. Hinnye!

Szóva’ ez az Agrador bejárta az egész világot az elejétől a végéig, a jobb szélétől a bal széléig. Sok-sok népeket megismert, számos barátot és még több ellenséget szerzett, de a barátai még élnek. Az egyik ilyen nagy barátja Irion Alamata Elechtion nevű elf vót. Az elfeknek akkó is cifra nevük van, ha nem is hősök. Ki érti ezt? Ja, de ez az Irion azé hős vót ám!

Szóva’ ezek a hősök éppen az ork faluba’ vótak, amikor a verseny vót. És baromi sokat ihattak, mer’ Irion aztat mondta, hogy az orkok nem tudnak költeni. Hinnye! Erre biza meg Agrador aztat monda, hogy de igenis! Veszekedtek részegen egy sort, birkóztak egy kicsit a sárban, aztán Agrador rájött (mer’ ő vót természetesen az okosabb), hogy itt biza fogadni kell, hogy kinek van igaza! Megállapodtak, hogy másnap a versenyen felállítanak egy sátort, ahol költőverseny lesz, és ha indul ork, akkó Agrador nyer. Mi az, hogy „és ha nem”?! Indútam, tehát tökmindegy! Hinnye!

Másnap már esteledett, amikor végre kezdődtek a verekedős versenyek (itt vót sok induló – mer’ verekedni olyan jó!). Agradorék má’ nagyon unták, hogy egész nap egyedül üldögélnek a nyitott sátorban. Irion aztat mondta Agradornak, hogy adja fel, de egy ork nagyon nagy hős soha nem adja fel!
Én is épp a verekedős versenyre menten, sorba’ álltam, hogy a nevezési díjat kiperkáljam. Ekkor valami motoszkát éreztem az övemnél, gyorsan odanézek, hát épp egy ork kölyök köti le az erszényemet, hogy a kolera égesse ki az összes belit! Az a vernivaló kölök elkezdett futni a pénzemmel, én meg uccu, utána! Üvöltve kiabáltam:

Állj meg te gyerek!
Kitépem a szemed!
Lerúgom a beled!
Megeszem a kezed!

Erre egy marha nagy ork állít meg, hogy hagyjam a kölköt, ő kifizeti a pénzem, és egyébként is nyertem. Hö? – mondtam én. Közelebb hajolt, s a fülembe súgta, hogy csak bólogassak. Hinnye, aztat tudok, okos vagyok ám!

– Na, tessék! Nesze, ő a nyertes, a legnagyobb ork költő! – mondta a nagydarab ork, akiről később kiderült, hogy Agrador, egy felcicomázott elf felé fordulva, aki meg Irion vót persze.

– Mii?! Ez nem is vers! Ő csak egy gyerek után rohant, és közben üvöltözött – tiltakozott Irion.

– Ugyammá’! Hiszen ősi ork szokáshoz híven mozgalmas körítésbe ágyazta a mondanivalóját. Tudod, mennyire szeretnek mozogni az orkok! Ugye barátom? – fordult felém Agrador.

Én buzgón bólogattam, bár nem értettem egy szót se, meg aztat se, hogy mé’ kell egy orknak ilyen cifrán beszélnie. Ja, télleg! Igazad van! Me’ hős vót! Szóva’ Irion próbált vitatkozni, de mondtam má’, hogy Agrador okosabb vót, ezért neki vót igaza.

Szóva’ Agrador kifizette a pénzemet, és kihirdette, hogy megnyertem a költőversenyt, aminek a díja egy bazi nagy kard vót. Azé’ kaptam, hogy emennyek világot nézni, szörnyet gyakni, hogy hős ork költő legyek, és vigyem a világba’ az ork népi költészetet.

Én meg má’ nem indultam a verekedős versenyen, mer’ az elején mondtam, hogy csak egy kötegór… katigór… szóva’, hogy egy versenyen indulok, hogy a többieknek is esélyt adjak.

Hát így lettem ork költő
Mégpedig a legelső.
Gyakás közbe’ gyün az ihlet,
Ez a rím is így lett!

 

A mi pontjaink: (5/5)
A ti pontjaitok: (5/5)

Publikáló: kriles

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://carcosa.blog.hu/api/trackback/id/tr133192198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Orkogo 2011.08.31. 12:32:28

Köszönöm, hogy felraktátok! És király a zene! :-) (Mi is ez pontosan?)

Vylhva Carcosa 2011.08.31. 13:34:23

Finntroll - Det iskalla trollblod
:)

Orkogo 2011.09.01. 15:56:39

Hehe, keményen zúznak Jutyúb városában is északi ork barátaink. :-)

Asidotus 2011.09.06. 12:43:23

ez inkább troll zene, de sebaj, rokon népek ...
Ez jó, ez tetszik, méég... :)