Megjegyzés: Hosszabb kihagyás után ismét kalandbeszámolóval jelentkezünk, méghozzá egy igencsak epikus és fordulatos kalandról, amelyben a családtagok korábban soha nem látott számban gyűltek össze. Kezdjük a felütéssel; nagyot fog szólni…

A fekete tölgy szenvedése
(Hangulatzenéért kattints ide.)

Röviden és velősen fogalmazva, valaki megpróbálta ellopni a Kertész fekete tölgyét. Egy egész kis kommandó jött át az alkonytündék területéről, a gyilokliánokat és a pókhálókat letaposták. A tölgyfát kirángatták a földből, de magukkal cipelni nem bírták, ezért megelégedtek két megfakadt hajtásával, amelyeket a hozzájuk tartozó gyökérzettel együtt leszakítottak és elvittek. Semmi mást nem kerestek, kifejezetten ez volt a céljuk: a zsákmánnyal visszatértek Volontur tartományába.

A Fekete Özvegy – a rajtaütés idején egyedül ő tartózkodott a helyszínen a Carcosák közül – óvakodott harcba szállni a nyomasztó túlerővel; néhány házőrző pókját, amelyek nem iszkoltak el az útból, így is palacsintává lapították. A különítmény szarvas-patás tündérfajzatokból és ogárokból állt, egy páncélos troll vezetése alatt. Mire a riadóra odasereglő családtagok megérkeztek, már túl jártak a határon, letiport bokrokat és kidöntött fákat hagyva maguk után. A Vadak Ura üldözőbe vette őket, de wargokat hagytak hátvédnek, akik nagyon lelassították; kettőt megölt közülük, aztán kénytelen-kelletlen felhagyott a hajszával, mert nem akart idegen terepen elszakadni a többiektől.

Humungus első dolga természetesen a megtépázott fekete tölgy visszaültetése volt, amihez szükség volt a többi családtag segítségére is; elég szívós fa, úgyhogy valószínűleg túléli a megrázkódtatást, de az incidens hosszú hónapokkal visszavetette a fejlődésben. Közben a portyázó különítmény jó egynapos előnyre tett szert – bár amilyen csapást hagytak maguk után, legalább nem lesz nehéz követni őket.

Mert követni kell, ez nyilvánvaló. A Carcosákat itt olyan arculcsapás érte, amit válasz nélkül hagyni egyet jelentene a teljes tekintélyvesztéssel. Ezúttal nincs helye a mézes szavaknak meg a diplomáciának. Akárki áll az aljas orvtámadás hátterében, lakolni fog érte; a család becsülete bosszúért kiált!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Creep 2011.03.29. 16:44:16

Egy baj van a bejegyzéssel... rövid :D

Válasz erre 

Furore Carcosa 2011.03.29. 20:35:11

OFF: Ezt majd orvosoljuk a holnapi beszámolóval, mert az meg jó hosszú lesz! (Bár az én számomra igen kínos, különösen a vége felé...)

Válasz erre 

Creep 2011.03.29. 21:40:42

@Furore Carcosa: Ugyan kisasszony, annyira nem lehet szörnyű :D

Válasz erre 

kriles 2011.03.29. 23:03:18

@Creep: Hát pedig eléggé szörnyű volt! :D

Válasz erre 

Furore Carcosa 2011.03.31. 09:57:41

@Creep: A SZÖRNYŰNÉL IS SZÖRNYŰBB!

Válasz erre 

Creep 2011.03.31. 11:19:18

A kis komisz :D

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: