Megjegyzés: A Carcosa-kampányban a játékosok időnként élénk magánlevelezést folytatnak a mesélővel a karakterük körül fölmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Ebből a levelezésből idézett körlevelében a mesélő az ötödik kaland felvezetéseként.

[Raoul Renier] „Búcsúzóul egy kérdés: hogy viszonyulsz a tündenéphez?”

[Humungus Carcosa] „Humungus egységes ökoszisztémaként szemléli a világot, nem népek, fajok és kultúrák halmazaként. Nincsenek rasszista érzelmei: minden természetes úton létrejött fajnak joga van az élethez. (…) Visszatérve az eredeti kérdésre, a tündérek önmagukban sem negatív, sem pozitív érzelmeket nem keltenek a Kertészben. (…) A klasszikus tündérek (elfek) valószínűleg egy veszélyes, de alapállapotban semleges beállítottságú szörnyetegnek vélik a karakteremet (egészen addig, amíg a falujukat nem kell átültetnem egy másik cserépbe… hehehe).”

A tövistündék országa
(Hangulatzenéért kattints ide.)

A helyszín továbbra is Khunt erdeje, mintegy fél esztendővel a legutóbbi kaland után. Tudnivaló, hogy élnek itt tündeszerzetek is: tövistündéknek hívják magukat, és olyasfajta zárkózott, idegengyűlölő társaságnak kell elképzelni őket, mint amilyen Thranduil népe A hobbitban. És ők keresik meg – nagyon óvatosan! – a Kertészt, hogy nem tudna-é segíteni nekik egy frissen támadt probléma megoldásában.

Ezek a tövistündék sokáig háborúskodtak a szintén Khunt erdejében lakó alkonytündékkel, mígnem kétszáz éve győzött a józan ész: kötöttek egy szerződést, amelyben ki-ki kijelölte a saját területét, és szigorúan megfogadták, hogy többet a lábukat sem teszik egymás birtokára. Ehhez kölcsönösen tartották is magukat, egészen mostanáig. Az utóbbi hetekben ugyanis mindenféle pókszörnyek rajzottak ki szervezett csapatokban az alkonytündék területéről, szabályos rablóportyákat intézve a tövistünde falvak ellen. Alkonytündék sohasem jöttek velük, vagyis betű szerinti értelemben nem történt szerződésszegés, de teljesen egyértelmű, hogy a támadásokat valaki tudatosan és módszeresen megszervezi. A tövistündék Seranthur nevű királya szeretné valahogyan tisztázni, hogy akkor most mi folyik itt, de a saját emberei közül senkit nem küldhet az alkonytündékhez követségbe, mert azzal ugye ő szegné meg a kétszáz éves szerződést. Mi több, a fantasy-irodalomból ismert tündebarátokat sem kérhet föl erre a feladatra, mert a csúnya és gonosz alkonytündék velük szóba se állnának, sőt – amint megérzik a szagukat, tüstént kicsinálnák őket. A tündérkirály törte a fejét egy darabig, aztán eszébe jutott a „veszedelmes, de alapállapotban semleges beállítottságú szörnyeteg”.

A galibát okozó pókok egyébként gyanúsan emlékeztetnek a múltkori Carcosa-különítmény által elszabadított xaarxi istencsapására, csak nemesített és háziasított változatban. Nomármost, Humungus új tartománya az alkonytündékkel szomszédos, a tövistündék rajtuk túl, eggyel odébb következnek. (Vagyis nyugatról kelet felé haladva: tövistündék / alkonytündék / Humungus.) És a jelek szerint pontosan itt akadt el a ronda kis pókok kirajzása – mintha valaki befogta és megszelídítette volna őket…

Seranthurnak fogalma sincs róla, hogy a pókokat eredetileg a Carcosák szabadították el; csak annyit tud, hogy a megboldogult Fekete Banda területéről rajzottak ki, mielőtt Humungus megtelepedett volna rajta. (Vonik rendkívül diszkrét, ugyebár.) Nem arra akar megkérni titeket, hogy menjetek és verekedjetek össze az alkonytündékkel, hanem arra, hogy próbáljátok meg diplomáciai úton rendezni a nézeteltéréseket. Eredetileg Humungust szerette volna megnyerni követnek, az ő részéről azonban kézenfekvő, hogy Williamet is bevonja a vállalkozásba, mint az ilyen ügyek nagy szakértőjét. Már csupán azért is, mert így sokkal nagyobb árat lehet kisajtolni a tündérkirályból a szíves közreműködésért.

[A mesélő itt közvetlenül a játékosokhoz fordul körlevelében.]

Gondolkodjatok el rajta, mi mindent lehet kizsarolni egy szorult helyzetben lévő tündérkirályból a Carcosa családnak. Kezdetben ne legyetek túl mohók: sokkal hatásosabb, ha fokozatosan csavarjátok a srófot. A játék a Seranthurral folytatott tárgyalással kezdődik, valami semleges helyszínen Khunt erdejében, amit a Kertész választ ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyitóhelyszínt Humungus játékosa dolgozhatja ki, többé-kevésbé tetszése szerint.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.