Sokan azt hiszik, a képzeletgazdagság bizonyítéka, ha egy adott szettingben orrvérzésig tömegelnek a különféle egzotikus fajok meg kultúrák, és minden friss kiegészítő két-három újabbal szaporítja a sort. Nos, ez nem dús képzelőerőre vall – inkább az ellenkezőjére.…

Tapasztalataim szerint alapvető különbség van azoknak a játékosoknak az igényei és elvárásai között, akik a csatajátékon keresztül ismerkedtek meg a szerepjátékkal, illetve akik kihagyták ezt a lépcsőfokot. Vegyünk egy példát: korábban már említettem, hogy én annak idején…

Megjegyzés: Körülbelül öt esztendeje az egyik levelezőpartnerem élénk ellenérzését fejezte ki a szerepjátékos körökben dudvaként elburjánzó giccses karakternevek iránt. Fölvetésére válaszul írtam az alábbi levelet, enyhe alkoholos befolyásoltság alatt.Mellettem az asztalon…

Elöljáróban sietek leszögezni, hogy a világon semmi kifogásom nincs a terepasztalos csatajátékok ellen. Egy időben még az a gondolat is fölmerült bennem, hogy kipróbálom őket, de aztán csak a táblás szintig jutottam el. Blood Bowlt játszottam kábé két évig, méghozzá snotling…

A játékról vallott felfogásomból következik, hogy az olyan karaktereket szeretem, akik komoly belső konfliktusokkal küzdenek – így ugyanis sokkal könnyebb motivációt találni nekik. Ezért nem vagyok barátja a régi iskola által preferált „hirtelensült”…