Az aubesmili rejtély (záró körlevél)
2011.10.19. 10:00
„Jól gondold meg, nyomorult, mert nem marad belőled annyi, amennyit eltemethetnének!”
– Humungus Carcosa
A Komposztáló bosszúja
Üdv és tisztelet a vérnek!
Újabb kalandon vagyunk túl, amelyről ezúttal Santiago fog beszámolót írni, én egyelőre csupán egy rövid összefoglalóra szorítkozom. Az aubesmili rejtély nem bizonyult akkora nagy talánynak, amilyennek gondoltam: a Carcosák a rendelkezésükre álló információkból még otthon, indulás előtt kikövetkeztették, hogy a család romlására szőtt fondorlatos ármány hátterében Galand, a csökött alkonytünde húzódik meg, akinek az egyik előző kalandban (Mélyre nyúló gyökerek) sikerült kivonnia magát jogos megtorlásotok alól. Most azonban beigazolódott a régi mondás, miszerint ami késik, nem múlik…
A sztori elején Evoryn és William mintaszerű bemutatót tartott belőle, hogyan kell bármiféle mágia nélkül, puszta lelki terrorral kocsonyává alázni valakit. (A Krónikás barátja, Monsieur Krafft, a művelt hóhér is gyakran mondogatja: vallomást kiverni a fogolyból, az semmi – az igazi művészet az, ha az illető zokogva és térden állva könyörög, hogy vallhasson végre.) Értesüléseiteket aztán Aubesmilben megosztottátok Guilevar konstábler asszonnyal, a báró szigorú megbízottjával, akiben kompetens szövetségesre leltetek. Ekkor azonban, jóllehet a környezet békésnek és nyugodtnak tűnt, már küszöbön állt a hagyományos mészárlás…
A nagy leszámolásban a család a két fegyvert vetett be elsöprő hatással: a puskaport és a lisztet. Félelmetes gyilkológépetek, a Vadak Ura sajnos ismét áldozatul esett a kockahalálnak: ezúttal nem egy bakarasznyi tündérke hagyta helyben, hanem a pocakos, csámpás molnár. Vele Humungusnak is alaposan meggyűlt a baja, szerencsére azonban a Manipulátornak helyén volt az esze és a szíve. (A konstábler asszony a látottak után szilárdan meg van győződve róla, hogy William Carcosa kőkemény, hidegvérű, csatákban edzett katonaember.) Ami a kis féreg Galandot illeti, ő ezúttal is a láthatatlanságában meg a tündértrükkjeiben bízott, melyeket korábban olyan jó eredménnyel vetett be ellenetek. Meg kellett azonban tanulnia, hogy akire a Komposztáló egyszer ráteszi a kezét, annak harangoztak. Hogy mi lett a sorsa, azt nem részletezném: a mellékelt zenés hangulatképből ki-ki képet alkothat magának róla. Koponyája mindenesetre csatlakozott az elf főtanácsadóéhoz és a Kicsi Szépséget molesztáló apátúréhoz a Kertész vén feketetölgyének trófeaodvaiban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.