A Carcosák világa emberközpontú világ, már csupán kvázi-historikus jellegénél fogva is. Mesélőként sohasem tudtam igazán megbarátkozni a hagyományos fantasy-szerepjátékok gombamód szaporodó félhumán kultúráival: sekélyesnek és sematikusnak éreztem őket, s ebből kifolyólag fölöslegesnek. Az a néhány dicséretes kivétel, amellyel itt-ott találkoztam – például az Earthdawn rendszerében –, inkább csak szabályt erősítő kivételnek tűnt számomra. A saját kampányaimban a kilencvenes évek derekától tudatosan igyekeztem visszanyesni őket; közben azért tőlem telhetőleg vigyáztam rá, nehogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsem.

Az én mesélői gyakorlatomban a kiindulási alapot a minőségi fantasy-irodalom jelenti, és persze az ihletőjéül szolgáló gazdag mondakincs. Természetesen ebből merít a szerepjátékos tradíció is, de oly sok áttétellel és önjáró torzulással, hogy számomra – aki a szerepjátékban elsősorban a narratív élményt keresem – az értéke már erősen megkérdőjelezhető. Kampányaimban mindig igyekeztem az ősforráshoz visszanyúlni, és szívesebben használtam történelmi-mitikus analógiákat, mint a gygaxiánus szerepjáték készen kapott sablonjait. Hogy e felfogásommal korántsem állok egyedül, azt olyan neves szerepjátékok példázzák, mint az Ars Magica és a Pendragon, vagy a GURPS rendszer tematikus forráskönyvei.

Ezen az elvi alapon alakítottam ki a Carcosa-világ nem-emberi kultúráit is, folyamatosan konzultálva a játékosaimmal. Terveim szerint később egyenként is foglalkozunk majd velük a blogban, ám elöljáróban nyújtanék róluk olvasóink számára egy vázlatos áttekintést.

A tatárokat igazán kézenfekvő volt inhumán kultúrává átformálni: a történelem folyamán a európai civilizáció annyira idegennek és ijesztőnek találta a keletről több hullámban előtörő nomád lovasnépeket, hogy gyakran nem is tekintette őket emberi lénynek. A történetíró Jordanes például a hunokat mocsárlakó démonok és pogány boszorkák nászából származtatja, a „kutyafejű tatárok” kifejezés pedig mindmáig él a magyar nyelvben. Merő véletlenségből egy ilyesféle faj játéktechnikai profilja régóta adott volt az (A)D&D-hagyományban; a Carcosák ősi ellenségei tehát a történelmi mongolok és a szerepjátékból vett gnollok egybeötvözéséből születtek.

A félszerzetek esetében mindenestül elvetettem a klasszikus tolkieni tradíciót, és a cigányok történelmi analógiáját alkalmaztam rájuk. Így lett belőlük keleti eredetű vándornép, amely dolmutákra (törzsekre) tagolódva járja Európát, jellegzetes mesterségeket űzve (lókupeckedés, üstfoltozás, vályogvetés). Egyes csoportjaik kiszakadtak a törzsi struktúrából, és a városok határterületein letelepedve erősen kriminalizált enklávékat alkotnak. Lenézett és kirekesztett kisebbségként a félszerzetek nem törekednek az asszimiliációra, s a többségi társadalom bizalmatlanságát agresszív elzárkózással viszonozzák.

A tündenép esetében a régi kelta regéket vettem alapul. Ez a kihalófélben lévő mágikus faj visszavonult az emberek világától, és a maga különös törvényei szerint éli rejtett életét. Társadalmi és politikai struktúrái mintegy párhuzamosak az embernépével: hasonlítanak rájuk, de nem érintik egymást – vagy legalábbis roppant ritkán. A titkos tündérkirályságok sokkal valóságosabbak a nép ajkán élő babonákban, mint a mindennapos élet realitásaiban. A Közel-Keleten hasonló a helyzet a dzsinnekkel, bár van egy lényeges különbség: míg az európai tündérek hangsúlyosan a pogány ősidők maradványai, a füst nélküli tűz népe fölvette az iszlám hitet.

Végezetül van néhány gyér lélekszámú és rendkívül ősi múltra visszatekintő inhumán faj, amely rejtőzködő életmódot folytat és agresszívan ellenséges az emberiséggel szemben: ezeket a lovecrafti hagyományból vettem át és építettem be a Carcosa-kampányba. A Cthulhu-ínyencek alighanem sejtik, miféle jószágokról beszélek; bővebben egyelőre nem mondanék róluk, mert velük egyelőre még a Carcosáknak is csak felszínes súrlódásaik voltak a játék során.

A blog hamarosan mélyebb betekintést fog nyújtani, hogyan viszonyulnak a Carcosák a világukat benépesítő nem-emberi fajokhoz: amikor ugyanis Humungus Carcosa letelepedett Khunt erdejében, sejtelme sem volt róla, hogy vakmerő tartományfoglalásával két évszázadok óta viszálykodó tündérkirályság konfliktusának kellős közepébe csöppen. A következő kalandból, amely a Szövevényes diplomácia címet viseli, olvasóink megtudhatják majd, hogyan birkózott meg a család e váratlan problémával. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2010.08.18. 14:24:33

Végre, végre! :D

Válasz erre 

Creep 2010.08.19. 12:26:25

De jó kis bejegyzés ez XD, kis gondolatébresztés.

Válasz erre 

gerleim 2010.08.24. 12:02:30

Hm, de miért kellett a tokieni/gygaxi fajokat megfeleltetni a játék világbeli félreális fajokkal? A rendszer ((A)D&D) miatt?

A cigány - félszerzet (érted, fél) párhuzamért meg még majd megtalál valaki ;)

Válasz erre 

Aldimar Carcosa 2010.08.24. 18:53:56

Hát persze...Mert a mi "kreol bőrű testvéreink" szerepjáték blogot szoktak olvasni szabaidejükben. Na ez az igazi fantasy kérem!:)

Válasz erre 

Ungurján Carcosa 2010.08.24. 19:08:13

Azt hiszem, kicsit mindketten félreértitek; a félszerzet-cigány analógia a Carcosák világában nem a mai cigánysággal állítja párhuzamba a félszerzeteket, hanem a XV-XVI. századiakkal.

Válasz erre 

Furore Carcosa 2010.08.25. 12:52:01

Nem a rendszerhez igazodunk: törpék és gnómok és sötét elfek például nincsenek a játékban. Van egy közösen kialakított elképzelésünk róla, hogy kábé mi mindennek kéne lennie a kampányunkban (cigányoknak és kutyafejű tatároknak), aztán megkeressük hozzá a D&D-ből a legkézenfekvőbb játéktechnikai párhuzamot.

Válasz erre 

gerleim 2010.08.25. 14:32:16

"megkeressük hozzá a D&D-ből a legkézenfekvőbb játéktechnikai párhuzamot" igen, én pont erre gondoltam, köszi.

Válasz erre 

_Dor_ 2011.02.20. 12:35:40

A félszerzetek cigányok párhuzam teljesen egyértelmű (D&D), azon csodálkozok ha ez valakinek nem volt az.

Ha elolvassa egy ""kreol bőrű testvérünk" a d&d-s leírásokat, akkor számukra is egyértelmű lenne.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: